Egy évvel ezelőtt a Csárdáskirálynő bécsi premierjének, idén a világhírű Kálmán Imre operett budapesti premierjének 100. évfordulójára emlékeztek Siófokon. A világhírű zeneszerző egykori siófoki otthonában, a Kálmán Imre Emlékházban nyitották meg a Csárdáskirálynő hazai premierjének 100. jubileumán, október 4-én az operett fontosabb hazai állomásait bemutató kiállítást.

- Négyszáz előadással, a fergeteges bécsi siker mellett Kálmán Imrének igazi siker mégis Budapest volt. Gábor Andor fordításában, csak egy évvel később 1916. november 3-án mutatták be a darabot, óriási sikerrel. Akkor, amikor Románia hadba lépett az Antant oldalán, vagyis sorra jöttek a harctéri kudarcok, de érdekes módon a hatás ugyan az volt, mint a katonai sikerek évében. A közönség özönlött a Király Színházba, és ettől kezdve szünnap nélkül kellett játszani a darabot, még a nyári szünet alatt is. Valódi kasszasiker volt Budapest. Nem volt eddig olyan operett Magyarországon, amelynek bemutatóját ekkora érdeklődés előzte volna meg. Premier előtt több mint egy héttel elkapkodták a jegyeket. Korábban egyetlen darabot sem játszottak egymás után kétszázszor – idézte fel Kálmán Imre operettjének budapesti sikereit Hamvas Péter alpolgármester a Csárdáskirálynő 100 kiállítás megnyitóján.

A BRTK Könyvtár és a Kálmán Imre Emlékház tárlatán olyan fotókat is láthatnak az érdeklődők Kálmán Imréről és családjáról, melyeket korábban még nem mutattak be. A vetítésen a zeneszerző életéről, a Csárdáskirálynő bemutatóiról szerepelnek filmrészletek.

Milei Barbara

Gyarmati László, a Helyi Érték Egyesület elnöke nyitotta meg február 8-án a siófoki okleveles villamosmérnök fotóinak tárlatát, amelyen a világ számos országából láthatóak tájképek, pillanatképek, portrék és természetfotók. A kiállított képeket a siófoki Művészeti Iskola tanárainak zenei előadása közben szemlélhette meg a megnyitó közönsége. A fotók alatt nem szerepelnek képaláírások, címek, amely az alkotó szándékos döntése volt, hogy az érdeklődők a hangulatot lássák meg a képekben. 

Dr. Molnár János gimnazista korában kezdett el fényképezni, az önképzés mellett fotóklubok tagjaként, fotós tanfolyamok résztvevőjeként sajátította el a szakmát. Egyetemi évei alatt hivatásszerű újságíróként, fotósként is dolgozott, fényképei, írásai alkalmanként azóta is megjelennek újságokban, folyóiratokban. Képei számos hazai és külföldi, egyéni és közös fotókiállításon szerepeltek, díjakat nyertek.

- Egyetemista korom óta járom a világot, Európa több városába, Amerikába is eljutottam, és kirándulásaim alkalmával rengeteget fotóztam. A most megnyílt tárlat egy válogatás az elmúlt 50-60 év során készített képeimből. Fekete-fehér fotóim például még egyetemista koromban készültek, és a Szabó Ervin Könyvtár fényképgyűjteményébe kerültek be. Praktica analóg fényképezőgépemmel készítettem fotóimat, a lehető legpraktikusabb, régi NDK-s gyártmányú géppel negatívra, vagy dia pozitívra készültek az eredeti képek, amelyek digitalizálva, majd tintasugaras nyomtatóval kinyomtatva lettek. Kedvenc témáim az épületek, köztük az a házsarok fogott meg igazán, amelyben a régi és az új egyidejűleg jelenik meg. – mutatta be munkásságát a megnyitón dr. Molnár János. 

Milei Barbara

Bihari Puhl Levente, művésznevén Levy, retroavantgard irányzatú siófoki témájú festményeinek tárlatát dr. Kovács Emőke, a siófoki BRTK Könyvtár és a Kálmán Imre Emlékház igazgatója és Gábor Ferenc cégvezető nyitotta meg.

- Alkotásait jól ismerem, balatoni tájképei, siófoki városképei a szívemhez nőttek. Az ecsethez nem értek, de azt hiszem attól ilyen valóságosak ezek a festmények, mert Levy szeretettel és hozzáértéssel áll minden témájához. Néha az absztrakciót választja, olykor a hagyományos technikát, van, hogy vad színekhez nyúl, van, hogy megelégszik a sejtetéssel. Olyan egy kicsit, mint maga a tó, ahol élünk. Több témája, inspiráló ereje van a festményeknek, de a központi kérdés: milyen volt és milyen lett Siófok? – idézte Bihari Puhl Levente: Siófok című könyvhöz írt előszavát dr. Kovács Emőke.

Levy festői pályafutását a ’70-es évek végén az Artex külföldi megrendeléseivel kezdte, majd több művésztársával közösen megalapította a Messenger alkotóközösséget. 2000-től indult el festészetének artlevy korszaka, amelyet a „Mesterség és Ihlet” jellemez. A festőművész saját stílusában számtalan témát, alkotási módszert próbál ki, különféle anyagokat használ fel művei megalkotásához, egyfajta retroavantgard irányzatot képvisel. Első nagy példaképe Dali volt, főként a realista, naturalista, klasszikus megjelenítést kedveli. Festészetének legfőbb összetevője a Magyar Érték, így a magyar tájak, a Balaton, várak, borvidékek kapnak főbb szerepet alkotásaiban.

- Siófoki élményeim című tárlatomon a helyiek számára ismerős helyekről, személyekről készített festményeim kaptak teret. Az első teremben a város környékét megörökítő alkotásim láthatóak, a második teremben siófoki hangulatok, tájrészletek, épületek festményei jelennek meg. A várost prezentáló műveim közül két festményemet emelném ki, az egyik a Siófoki Nosztalgia, a másik a Téli álom, amely a helyi kikötőt ábrázolja. A harmadik terem falain Siófok egykori jeles személyiségei, és néhány ma is a városban élő helyi lakos portréja szerepel. – mutatta be a kiállítást Bihari Puhl Levente festőművész.

Levy alkotásai az Emlékházban nyílt tárlaton túl saját galériájában, a Levy Műterem-Galériában tekinthetőek meg.

Milei Barbara